A Magyar Robbantástechnikai Egyesület

 A Magyar Robbantástechnikai Egyesület alakuló közgyűlésén az alapszabályát a következőkben állapítja meg:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Egyesület neve

 

Magyar Robbantástechnikai Egyesület

Rövidítése: MARE

Angolul:

HUNGARIAN SOCIETY FOR BLASTING TECHNOLOGY

Franciául:

SOCIÉTÉ HONGROISE DE LA TEHNIQUE D'EXPLOSION

Németül:

UNGARISCHER VEREIN FÜR SPRENGTECHNIK

1.2.  Székhelye: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.

1.3. Működése kiterjed Magyarország egész területére.

1.4. Az Egyesület a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének keretei között, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő, önszerveződéssel létrejött szakmai tudományos egyesület, továbbá a szakmagyakorlás szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete.

Az Egyesület, mint független tudományos szakmai szervezet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól támogatást nem kap. Országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület a robbantástechnikai szakterületen, a robbanóanyag előállítás, forgalmazás és felhasználás, továbbá a védelem és rendvédelem szakirányú területein, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó oktatásban, fejlesztésben és kutatásban, illetve a szakterület igazgatásában dolgozó, ez irányú tanulmányokat folytató, a fenti szakterületekről nyugdíjba vonultak, valamint jogi személy tagok önkéntes tagságon alapuló szervezete.

 Tevékenysége a szűkebb körű szakmai munka mellett kiterjed:

• Tudományos tevékenységre, kutatásra

• Nevelésre, oktatásra, képességfejlesztésre, ismeretterjesztésre

• A kulturális örökség megóvására

• Műemlékvédelemre

• Környezetvédelemre

• Katasztrófavédelemre

• Munkavédelemre és munkabiztonságra, valamint

• Az Euroatlanti integráció segítésére.

 Munkája során az alábbi közfeladatokat látja el: a szakterületéhez kötődő országos hatáskörű szervekkel kötendő együttműködési megállapodások alapján részt vesz az ágazati feladatok véleményezésében, társadalmi elfogadtatásában az Egyesület eszközeinek és lehetőségeinek felhasználásával.

Az Egyesület vállalkozói tevékenységet csak az alapszabálynak és közfeladatainak megfelelően azt nem veszélyeztetve végez.

Az éves tevékenység alapján létrejövő esetleges  adózás utáni eredményét tagjai között nem oszthatja fel, hanem azt az alapszabály szerinti tevékenységeire fordítja.

1.5. Az Egyesület:

Körbélyegzője: Magyar Robbantástechnikai Egyesület

 

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

 

2.1. Az Egyesület célja

Az Egyesület, elsősorban a robbantástechnikával foglalkozó szakemberek szakmai összefogását tekinti céljának. Alapvetően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal alakult meg. E cél érdekében felvállalja, hogy segít a szakterületen megismerhető új információk terítésében, a célirányos továbbképzések megszervezésében, a nemzetközi gyakorlatban előforduló új technológiák, kutatási eredmények terjesztésében, a szakembergárda összefogásában, igény szerint a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében.

További célja a kapcsolatépítés a hazai és a külföldi szakmai szervezetekkel.

Az Egyesület kiemelt célja a szakmai hagyományok őrzése, ápolása, továbbadása.

Az Egyesület együttműködésre törekszik a robbantástechnikával kapcsolatos feladatokat ellátó:

• Állami és önkormányzati intézményekkel

• Gazdálkodó szervezetekkel

• Közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel

• Hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, tömörülésekkel.

2.2. A célok megvalósítása érdekében az Egyesület mindenkori vezetése éves programot dolgoz ki, melyet a megelőző év évzáró Közgyűlése fogad el.

2.3. Az Egyesület kitüntetéseket alapít az 1.4. fejezetben meghatározott tevékenységi körében kiemelkedő munkát végző hazai és külföldi természetes személyek szakmai elismerésére.

Az Egyesület által alapított kitüntetések az:

• Weindl Gáspár Díj

• Elismerő Oklevél

Az Egyesület más címen egyéb, jogi tagoknak is adományozható elismerő oklevelet alapíthat.

3. AZ EGYESÜLET TAGJAI. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

3.1. Az egyesületnek

• Rendes,

• Tiszteletbeli,

• Örökös és

• Jogi személy tagjai vannak.

3.2. A rendes tag

3.2.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden cselekvőképes magyar, vagy külföldi állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint

a)  Az Egyesület céljait, és alapszabályát elfogadja, munkáját annak szellemében végzi és

b) Egyetemi, főiskolai diplomával, technikusi oklevéllel, vagy egyéb középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, vagy ennek megszerzése érdekében tanulmányait végzi.

c.) Az alapszabályban meghatározott határidőig egyéni tagdíjának be-fizetésével hozzájárul az egyesület tehervállalásához.

3.2.2. A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt, tagsága a jelentkezés napjától kezdődik. A kérelem elutasítása esetén az érintett a Közgyűléshez fellebbezhet.

3.2.3. Jogai:

a)  Részt vehet az Egyesület tevékenységében és annak rendezvényein.

b)  Egyesületi tisztségekre választható.

c)  Véleményt nyilváníthat, észrevételt és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben. Az Egyesület Közgyűlésénél, vagy felügyeleti szervénél kezdeményezheti az Egyesület alapszabályába vagy jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését.

d) Az Egyesületben kifejtett tevékenységéhez részesülhet az Egyesület által biztosítható segítségben, támogatásban.

e)  Felkérésre jogosultságának megfelelően szakértői munkát végezhet, és szakmai konzultációkon vehet részt.

f)   A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

3.3. A tiszteletbeli, és örökös tag

3.3.1. A Közgyűlés tiszteletbeli tagjává választhatja a szakterületén kiemelkedő munkásságot végző hazai vagy külföldi személyt. A tiszteletbeli tag jogosult részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.

3.3.2. A Weindl Gáspár Díj kitüntetettje és minden 70. életévét betöltött rendes tag az Egyesület örökös tagja.

3.3.3. Az Egyesületbe jogi személyek is beléphetnek. Jogi személy tag lehet a politikai pártok kivételével valamennyi jogi személy, aki a jogi tagdíj minimum - Alapszabályban meghatározott határidőre történő - befizetésével hozzájárul az egyesület anyagi tehervállalásához.

3.3.4. Jogi személy tagnak az a szervezet vehető fel, melynek jegyzésére jogosult tisztségviselője belépési szándékát nyilatkozatban közli.

3.4. A jogi személy tag

3.4.1. Az Egyesületbe jogi személyek is beléphetnek. Jogi személy tag lehet a politikai pártok kivételével valamennyi jogi személy, aki a jogi tagdíjminimum − Alapszabályban meghatározott határidőre történő − befizetésével hozzájárul az Egyesület működéséhez.

3.4.2. Jogi személy tagnak az a szervezet vehető fel, melynek jegyzésére jogosult tisztségviselője belépési szándékát nyilatkozatban közli.

3.4.3. A jogi személy felvételéről az Elnökség dönt.

3.4.4. A jogi személyt jegyzésre jogosult tisztségviselője, vagy annak meghatalmazottja (továbbiakban választott képviselő) képviseli az Egyesületben. Az a jogi személy, aki a minimális jogi tagdíj többszörösét fizeti be, azzal arányos számú képviselőt delegálhat az Egyesületbe.

3.4.5. Jogosultságai:

a) Jogosult az Egyesület munkájában és rendezvényein részt venni.

b) Igényelheti az Egyesület közreműködését szakmai rendezvények megtartására, az általa képviselt szervezetnél.

3.5. Az Egyesület tagjainak kötelezettségei

ˇ   Az Egyesület Alapszabályának betartása.

ˇ   A választott testületek határozatainak végrehajtása

ˇ   A tagsági díj befizetése tárgyév június 30-ig

ˇ   Az egyesületi gazdálkodási rend betartása, az egyesületi vagyon megóvása

ˇ   Az Egyesülethez méltó etikai és szakmai magatartás.

3.6. Az egyesületi tagság és annak megszűnése

3.6.1. Az Egyesületbe való belépés önkéntes. Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, tagjait tagsági dokumentummal látja el, tiszteletbeli, örökös és az Egyesületet kiemelkedően támogató jogi tagjainak oklevelet adományoz. Az oklevél megnevezése:
" A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Örökös Tagja "
" A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Tiszteletbeli Tagja "
" A Magyar Robbantástechnikai Egyesület Kiemelkedő Támogatója "

3.6.2. Az egyesület tagság megszűnik:

a)  Kilépés

b)  Törlés

c)  Kizárás

d)  Elhalálozás esetén.

3.6.3. Az Egyesület minden rendes tagjának joga van a kilépésre, ha az egyesületi életben nem kíván tovább részt venni. Szándékát írásban kell bejelentenie.

3.6.4. A jogi személy tag tagsága a szervezet bármilyen okból történő megszűnésekor, vagy a jegyzésre jogosult tisztségviselő írásos nyilatkozatával, legkésőbb az adott naptári év végén szűnik meg.

3.6.5. Azt a rendes tagot vagy jogi személyt, aki (amely) egy évi tagdíjjal hátralékban van, és a hátralékát felszólítás ellenére sem rendezi, törölni kell a tagok sorából, amiről írásban értesíteni kell.

3.6.6. A tagot az Egyesületből csak jogerős fegyelmi határozattal lehet kizárni.

3.6.7. Az elhunyt tagok emlékét az Egyesület kegyelettel ápolja. A tagsági viszony az elhalálozás napján megszűnik. 

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

4.1. A Közgyűlés

4.1.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

4.1.2. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívó a nyilvántartás szerint elektronikus úton is kiküldhető.

4.1.3. Évente egyszer rendes (évzáró) Közgyűlést kell tartani.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt az ok és a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

4.1.4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha a meghirdetett időpontban a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a megismételt Közgyűlés még azon a napon  minimálisan fél órával későbbi időpontban - az eredeti meghívóban is meghirdethető. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes és annak programja semmiben sem térhet el az eredetileg meghirdetettől, amire a tagok figyelmét a meghívóban is fel kell hívni.

4.1.5. Ha a két Közgyűlés egy napon kerül lebonyolításra, az eredeti és az új időpont közötti időben minden olyan program (tájékoztató, szakmai előadás, stb.) napirendre kerülhet, amelyhez nem kötődik szavazással együtt járó döntés.

4.1.6. A Közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok 50 %-a, plusz egy szavazati arányával hozhatja. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

4.1.7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása,

• az Egyesület éves munkatervének elfogadása

• az Alapszabály és az Etikai kódex jóváhagyása és módosítása,

• az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.

• Kitüntetések, egyéb oklevelek adományozása

4.1.8. Az Alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

4.1.9. A Közgyűlés határozatairól jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a jogszabályban meghatározott ideig meg kell őrizni.

4.2.  Az Egyesület tisztségviselői

4.2.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott, 7 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár és négy elnökségi tag. A Közgyűlés a korábbi elnököt Tiszteletbeli Elnöknek választhatja.

4.2.2. A Közgyűlés az Elnökség és a Bizottságok tagjait 3 évre választja.

4.2.3. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

4.2.4. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

4.2.5. Az Elnökség az elnök, vagy az általa megbízott személy (alelnök, vagy titkár), plusz három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni (lehetőség szerint úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 10 munkanap időköznek kell lennie). Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

4.2.6. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

4.2.7. Az elnökség jogosult a Közgyűlés részére előterjesztést tenni a kitüntetésre javasolt személyekre.

Az Elnökség tesz továbbá javaslatot egyéb oklevelek adományozására is.

4.3. Az elnök, az alelnök és a titkár

4.3.1. Az Egyesület felelős személyének az elnök minősül, aki az Egyesület képviseletére jogosult.

4.3.2. Az elnök jogai és kötelességei:

• a Közgyűlést bármikor összehívhatja

• az Egyesület pénzéről a kezelőt (-ket) elszámoltatja

• a kiadások számláinak ellenőrzése

• megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez

• harmadik személyekkel való szerződések megkötése

• a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie

• a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,

• az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

4.3.3. Az alelnök jogai és kötelességei:

• az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,

• az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

4.3.4. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

A titkár jogai és kötelességei:

• az Egyesület pénzállományának kezelése,

• a számlák kezelése és nyilvántartása,

• a pénztárkönyv vezetése,

• mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,

• a számlák hitelességének ellenőrzése.

4.4. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag (hitelesítő).

4.5. A Közgyűlést levezető elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

4.6. Az elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

4.7. A titkár részére a Közgyűlés által, évente szabályozott tiszteletdíj állapítható meg.

4.8. Az Egyesület bizottságai

4.8.1. A Felügyelő Bizottság

a)  A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

     A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

b) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy:

ˇ    Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető döntését teszi szükségessé;

ˇ    A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

c)  A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén, a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

d)  Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

e)  A Felügyelő Bizottság, munkájának elősegítésére könyvvizsgálót bízhat meg.

f)   A Felügyelő Bizottság 5 főből áll, tagjait a Közgyűlés választja, 3 évre. Tagjai sorából maga választja meg elnökét. Működési rendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy ülést tart. Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze, de két tag az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezheti. A Felügyelő Bizottság elnöke ekkor az ülést nyolc napon belül köteles összehívni. Az ülés akkor határozatképes, ha öt tagjából legalább három jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

g)  A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolással.

4.8.2. Az Etikai Bizottság

a)  Az Etikai Bizottság feladata:

ˇ    Az Etikai Kódex kidolgozása

ˇ    az etikai normasértések kivizsgálása.

ˇ     vizsgálat lefolytatása olyan egyesületi tag ellen, aki az Egyesület Alapszabályát nem tartotta be, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását megtagadja, vagy egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsított, és ezzel az Egyesületnek erkölcsi, vagy anyagi kárt idézett elő

b)  Az Etikai Bizottság 3 főből áll, tagjait a Közgyűlés választja meg, elnökét a tagjaiból maga választja.

c)  Az Etikai Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

d)  Az Etikai Bizottság vizsgálat alapján figyelmeztetést alkalmazhat. Súlyos esetben javasolhatja a tag kizárását, melyről az Elnökség dönt. A döntés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. Kizárás esetén az érintettől az egyesületi kitüntetés (címei) visszavonásáról is intézkedni szükséges.

4.8.3. A Díj Bizottság

a) A Díj Bizottság tesz javaslatot a robbantástechnikában és kapcsolódó területein kifejtett kiemelkedő munka és teljesítmény elismeréseként az egyesületi díj (-ak) odaítélésére. A javaslatról az Elnökség dönt.

b) A Bizottság 5 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ meg, elnökét a tagjaiból maga választja. A döntésekhez legalább három fő szavazata szükséges.

c) a)  A Díj Bizottság évenként legfeljebb:

• 4 Elismerő Oklevél

• 2 Weindl Gáspár Díj

     adományozására tehet javaslatot. Az Elnökség további 1 Weindl Gáspár Díj adományozását kezdeményezheti a Közgyűlésnek. A kitüntetésekkel pénzjutalom nem adható és életmű nem lehet alapja a kitüntetések adományozásának.

A kitüntetéseket röviden indokolni kell.

4.8.4. Eseti Bizottság.

a)  Az Elnökség jogosult meghatározott feladatokra, a cél és a felhasználható költségkeret meghatározásával Eseti Bizottságokat létrehozni. Ezek tagjait az Elnökség kéri fel és működésüket felügyeli.

b)  A feladat végrehajtásával az Eseti Bizottság megszűnik.

4.9. Az Egyesület kiadványai

4.9.1. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a Robbantástechnika c. periodikát, továbbá a szakmai tájékoztatást segítő más kiadványokat készít és ad ki.

4.9.2. A szerkesztésért felelős személyt, valamint a szerkesztőbizottság tagjait az Elnökség kéri fel. A szerkesztésért felelős személy a Közgyűlésnek is köteles beszámolni a kiadvánnyal kapcsolatos szakmai, jogi és gazdasági kérdésekről.

4.10. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés szabályai

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. (Ennek érdekében a számlát vezető banknál be kell jelenteni az elnök, az alelnök és a titkár utalványozási és pénzfelvételi jogát.)

5. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

5.1. Az Egyesület önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel.

5.2. Az Egyesület bevételei:

• A rendes tagok és jogi tag szervezetek által fizetett tagdíjak

• Az egyesületi rendezvények bevételei

• Jogi személyek és egyéb szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai

• A megbízásos munkákért befolyó díjak

• Pályázatok útján elnyert pénzek vagy adományokból kapott bevételek

• Befektetésekből származó bevételek

• Egyéb bevételek.

5.3. Az Egyesület az érvényes jogszabályokban meghatározott gazdálkodási és vagyonkezelési rend alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

5.4. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

5.5. Az Egyesület bevételeit elsősorban a felmerülő  fenntartási és  ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

5.6. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály, vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

5.7. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

6. VEGYES RENDELKEZÉSEK

6.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és az Alapszabály szerint működik.

6.2. Az Egyesület megszűnik, ha

a)  Feloszlását a Közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel kimondja

b)  Más egyesülettel egyesül

c)  A bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

6.3. Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát az Elnökség dolgozza ki a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül.

6.4. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Ezt az alapszabályt az Egyesület 2003. év december hó 18. napján összehívott közgyűlésen fogadta el, 2007. március 20.-án és  2007. december 13.-án módosította.

Kelt, Budapesten, 2007. év december hó 13. nap.

 Előttünk, mint tanúk előtt:

Utolsó frissítés:2010.03.29.